EGY VÉN CSAVARGÓ - A TEJÚTRÓL
egy Isten gyújt rá fent az égen,
Napot lobbant gyufája lángja,
s világot köp az ég porába.
Egy vén csavargó - a Tejútról:
ha betér hozzám reggelente,
mindig tüzes bort hoz a kútról,
s így bíztat dalra, szerelemre:
- No, ember! Gyújts rá életedre!
Aztán csak néz, néz elmerengve,
fáradt homlokom parazsára,
s töprengésemet megbocsátva,
cigarettája csillagából
füstölgő estét gyújt a tájra...
