EMBERIBB ÉLETRE VÁGYVA
Az "Irigység filozófiája"?
Válasz B. István képviselő úr nagyúri fejtegetéseire.
- Uraim,
az emberi nagyságot én nem rangban
és Pénzben,
de emberségben és tisztességben mérem,
így hát azokat akik önfeledten
dúskálva a földi javakban,
a Hatalom magas fennsíkján élnek,
s a szegény néppel mit sem törődve,
saját "nagyságuk" öntelt bűvöletében
sütkéreznek a fényben,
én az embertelen önzés féktelen,
törpelelkű óriásainak nézem,
s csak azért gyötör és öl a szégyen,
hogy míg hazánk ezernyi gondja
mély ráncokat vés homlokunkra,
munkánk szinte minden gyümölcse,
s Földünk szép nagy aranydiója
ott recseg-ropog összetörve,
az önök szűkmarkú tenyerében,
vagy beletaposódik a sárba,
s mind ezt uraim, mind ezt
nem az "irigység filozófiája" mondatja vélem,
de örömre, fényre szomjazó népem
elemi életvágya és igazsága
villantgatja tollam hegyére,
s a fölénk hajló "olimposzi égbolt"
vaksin hunyorgó ablakára...
1993
