ÉLETÜNK KORSZAKAl
Téli pásztortűz
nagy kék ejtőernyőként lebegett
fiatal életünkkel a világ felett,
s mosolyt villantva ránk a Föld,
gyönyörű, dús nyarat ígért...
Majd nyarunk szikrázó hegyei fölött
füst nyelte el a derűs, tiszta fényt,
s az összegyűrődő árnyékos egen,
egyre mélyebbre ereszkedett a Nap
az őszi alkonyat völgyeiben.
Látod mégis, míg együtt vagy velem
havas erdőbe zuhanó, szakadt
téli ég-ernyőnk alatt is találsz még
felizzó, élő parazsat a szívemen,
melynél fénytelen, hideg éjeken
átmelegíti didergő életedet
a pásztortüzet gyújtó szerelem...
