|
ŐSZI BALLADÁCSKA
Esőverte kopár világ,
üres kikötő minden ág,
s széltől sodort kis roncshajó,
tengerjáró minden levél,
melynek sárga fedélzetén
egy-egy pici halott bogár
zászlója leng: meghalt a nyár
Fent, messze fent egy almafán,
bús árny mereng:
egy nagy madár.
Ha jól látom tollazatát,
- vállán súlyos, sötét kabát
rigó talán.
Ül, ül a fán,
s nézi a táj, a délután
elvonuló hajóhadát,
majd a nyitott ablakon át
elborongva elébem ejt
egy levelet,
s rajta a fák síró dalát:
egy balladát...
|
|