HAJÓ AZ ÓCEÁNON
- Az élő Adyt idézve -
Nem a szavak alkímiája,
nem a költészet igéz engem,
de az élet a költészetben:
az ember, aki kósza álma
törékeny csónakjába szállva,
egy pocsolyás kis álmos érről
elindult a nagy óceánra.
Az ember igéz, ő vonz engem,
túl a szavakon, túl a versen,
az az evezős, az a férfi,
ki égre csapó nyílt vizekben,
birokra kelt a Végzet ellen,
s álmait bátran élni merte:
a Versek Ura,
Ady Endre.
Nem a költészet igéz engem,
nem a szavak holt kémiája,
de az a kemény, élő ember,
aki ott lobog bent a versben,
küzdelmeinket végig állva,
s azért evez, azért dalol,
hogy szép hazánk, e büszke gálya,
ha már kitört a lomha érről,
sose tévedjen rossz irányba,
sekély vizekre, ingoványra,
de új és új tájakra vágva,
egyre fénylőbb partokhoz lengve,
az Óceán kék vizét járja!
