KOPOG AZ ESŐ
a szívem egy-egy verset kikopog még
sok vihart átélt írógépemen.
Ilyenkor mintha csendes eső esnék,
asztali lámpám szomjas udvarában,
kivirágzik a szerelem,
s új, termő ágat hajlít életedhez...
De kedvesem
az idő nem kegyelmez se néked,
se nekem,
mert nézd, az ég esőiben jég is zuhog,
s meg-meg tépázza álmunk drága kertjét...
És mégis, látod, ha jönnek az esték,
s asztali lámpám szomjas udvarában
új eső, új dal kopog mellemen,
újra reménykedem,
hogy mielőtt még végleg földre esnék,
a szívem egy szép nyarat kibont még
sok vihart átélt írógépemen...
