BÖLCS ÖREG
Az este kedves vendégem jött:
Guszti bátyám, a bölcs öreg.
Láttam, mint régen, ma is "ördög",
s még paprikásabb, ördögebb.
Hej, sok a gond, baj, -kezdtem szóba.
Régen nem láttam. Hát maguk?
Juliska néni? Edit? Éva? ...
Küszködünk. Nem panaszkodunk.
Rámsomolyított, s nehéz, bütykös
kezét lassan kezemre rakta:
-Hol van a régi markod, öcskös?
Ez a lágy kéz
hogy verne a vasra? ...
Megértettem. Csend hullt a számra,
s pirultan szívem szégyenétől,
néztem a gúnyos, jó kovácsra:
néztem szűk, csapott vállait,
melyet oly naggyá tesz a hit,
hogy új világunk épül rája. ..
1953 |