A LEÁLDOZÓ NAP
SUGARAINÁL
- Nagy Lászlóra emlékezve -
Lám, itt vagyok már,
éveink tüskés erdején átvergődve,
lent a Nagy, Árnyékos folyónál,
ágaktól megvert, Éneklő Ember,
szemben a Végtelennel,
s bár nem is sejtem, hogy Odaát
mi vár rám,
íme, a leáldozó Nap sugarainál
fél térdre esve felkészültem arra,
hogy égi és földi háborúktól sebzett életem
néhány megmentett szép madarát
és "a szerelmet átvigyem
a túlsó partra..."
1998. június 20.
