ÚTSZÉLI KŐ
Itt pihenj meg
egy pillanatra.
Ülj le arra a szürke kőre
és úgy becsüld meg őt,
mint odafönt az ég vándorai
egy csillag-kikötőt.
Mert ne feledd el kedves cimborám,
hogy hegyes-völgyes életünk során,
elénk kanyarodó roppant útjainkhoz,
- két magaslat között -
az ilyen jó kis útszéli kövek,
friss kulacs-csárdák,
gyalog-kikötők
adnak új erőt!
